|
INTERJÚK!!!
2006.09.05. 19:59
 Metal Hammer 2001. október - Méreg a rendszerben----->
System Of A Down
Méreg a rendszerben
Ha létezik amerikai zenekar, amelyik igazán furcsa helyzetbe került a new yorki terrortámadás következtében, az a kaliforniai System Of A Down. Azon a héten, amikor a Libanonból, Iránból, illetve Örményországból származó muzsikusokat tömörítő zenekar régvárt második albuma, a Toxicity megjelent, majd a siker folytán egyből a mindenható Billboard lista első helyére kúszhott, megtörtént ez az emberi aggyal fel nem fogható támadás a new yorki és washingtoni célpontok ellen. Chris Sicht ugyan még pár héttel korábban beszélgetett az énekes Serj Tankiannal, de a politika így is gyakran átszőtte a beszélgetésüket.
A System Of A Down már a három évvel ezelőtt megjelent debütáló albummal bizonyította, hogy egyike az Egyesült Államok legújítóbb, leginvenciózusabb és a legkevésbé kiszámítható csapatainak. Egy olyan zenei környezetben, amely szinte kizárólag a legjobb esetben is minimum négy-öt évvel korábbi dolgok másolásán alapszik, amikor minden nu metal csapat egybemosódik, itt van ez a Los Angelesben székelő négyes, ahol nincs béna rappelés, nincs sampleres bűvészkedés, nincs ártalmatlan ál-rebellió, csak komoly muzsika és komoly mondanivaló. Ez a zene nem áll másból csak dobból, gitárból, basszusból és Serj Tankianból, ebből az örmény gyártású humán hangszerből.
- Mi volt a célotok ezzel az új albummal? Egyáltalán szoktatok célt kitűzni magatok elé egy stúdiózás előtt?- Nem volt cél, semmilyen cél. Zenélni akartunk, felvenni a dalainkat. Elkészíteni egy olyan lemezt, amit élvezni tudunk, amire azt tudjuk mondani, hogy ez jó, ez egy darabka művészet. Nem terméket akartunk gyártani, noha ez manapság elég bizarr dolog, nem igaz?
- Másképp dolgoztatok most, mint az első albumnál?- Abszolút. Akkor még nagyon tapasztalatlanok voltunk, be voltunk gazolva, azt sem tudtuk, mit csinálunk. Most már sokkal jobban tudtuk, hogy miféle hangzást szeretnénk, és ahhoz milyen út vezet.
- Valami, amit utólag másképp csinálnál?- Egyetlen ilyen van. Az egyik nap teljesen véletlenül felbukkant a stúdió környékén Mike Patton, és mi voltunk olyan barmok, hogy nem kértük fel egy kis vendégeskedésre. De erre a lemezre mindannyian büszkék vagyunk. És tudom, hogy azok leszünk két-három-öt év múlva is.
- Szerintem nagyon is tévesen, de sokan a nu metal csapatok közé sorolnak titeket…- Nos, talán mert egy új csapat vagyunk! Ha-ha! De van különbség, hogy valaki valóban valami újat csinál, vagy csak egyszerűen nu metalt játszik. Éles a különbség. Nem akarok zenekarnevekkel dobálózni, de ezek a csapatok sokkal inkább hasonlítanak egymásra, mint mi bármelyikükre is. Ez csak egy jól futó trend, nekünk pedig sosem volt közünk semmilyen trendhez. Aki a slágerlistákon nyomul, az csak nyomuljon ott. Semmilyen befolyást nem gyakorol a tevékenységük arra, amit csinálunk. Nem foglalkozunk velük, nincs is miért. Ha nem lennének a listákon, mi akkor is pontosan ezt a zenét játszanánk. És ha már nem lesznek ott, akkor is ezt fogjuk.
- Mintha ez az új albumotok kevésbé lenne politikus, mint az első…- Szerintem az első sem volt olyan nagyon politikus, de a média azt az oldalát kapta fel. Itt volt egy bizarr figurákból álló csapat, egy könnyedén nem kezelhető muzsikával, és kellett valami, ahol belénk kapaszkodnak. Szükségük volt arra, hogy valamilyen skatulyába behelyezhessenek, így lett belőlünk politikus csapat. Azt akarták, hogy az új Rage Against The Machine legyünk, holott mi egészen mások vagyunk. Amit gondolunk a világról, az most sem változott, ugyanaz a véleményünk, mint három éve, sőt. Könnyen elképzelhető, hogy egyszer csak valaki felkap néhány gondolatot az új album szövegei közül, és újra mi leszünk a nagy politikus zenekar. Ezek ilyen tőlünk függetlenül működő dolgok, nincs rájuk befolyásunk. Mindentől függetlenül egyoldalúnak tartom azt a beállítást, hogy a System Of A Down egy politikus csapat.
- Mondjuk már a nevetek is erre utal…- Visszakérdezhetek? Szerinted mit jelent ez a név?
- Valami olyasmit, hogy ez a társadalom nem igazságos, korrupt, bár pontosan valóban nem tudnám megmondani…- Na látod, ez a lényeg! Nincs egyértelmű válasz. Az a fontos, hogy gondolkodj rajta. Utálnám, ha minden fekete és fehér lenne körülöttünk. Ha valaki politikai témát vet fel egy interjúban, szívesen beszélek arról is. De ha más a téma, akkor nem fogok állandóan politikai dolgokat felhozni. Nem politikus banda vagyunk, hanem zenét játszó banda.
- Azért erőteljesen benne van a dalaitokban a politika is…- Van benne az is, de én inkább azt mondanám, hogy nem a politikáról énekeltünk a mások által korábban kiemelt dalokban sem, hanem a családjainkról. Számunkra az örmények 1915-ös lemészárlása sokkal több valami politikai kérdésnél, hiszen azok a rokonaink voltak, a bácsikáink, a nénikéink, a nagyszüleink. Másfél millió örmény brutális körülmények között pusztult el a nagyhatalmi politikának köszönhetően, és úgy, hogy erről a nagy tömegek mit sem tudnak. A törökök a mai napig tagadják a történteket és megtehetik ezt, mert az amerikai kormány mögöttük áll. Hogy miért? Mert szükség van az olajra és szükség van az ottani katonai támaszpontokra. Nagyhatalmi stratégia, mocskos politika… Próbáld azt mondani a zsidóknak, hogy ugyan, mi volt az a holocaust! Mi egy olyan pozícióban vagyunk, hogy sokan hallgatnak ránk, sokakhoz el tudunk juttatni információkat, és ezek számunkra rendkívül fontos, de ugyanakkor rendkívül személyes információk is. Az egész világ tele van igazságtalanságokkal, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne élvezni az életet és más dolgokról is beszélni, írni, énekelni. Ezért mondom azt, hogy nem szabad skatulyákban gondolkodni. Nem vagyunk örmény rockcsapat, nem vagyunk politikus banda, de ez is vagyunk, az is vagyunk… Meg még sok más.
- Ha van valamilyen üzenete a System Of A Down-nak, pontosan mi az?- Rengeteg üzenetünk van, és egyik sem kevésbé fontos a másiknál. De nem gyártjuk ezeket az üzeneteket, nem szlogeneket csinálunk, hanem leírjuk a gondolatainkat. Ami magunkkal kapcsolatosan a legfontosabb, hogy szabadon akarunk gondolkodni. Mindig, minden körülmények között. Ez bárkivel csak jót tehet. Fontos például, hogy az ember már idejekorán rájöjjön, hogy ne a mások gondolataival foglalkozzon, ne mások elvárásainak akarjon megfelelni, hanem önmagának. A saját fej adja a legjobb gondolatokat. Aki mindig ahhoz próbál igazodni, hogy mások mit várnak el tőle, az egyszercsak azon veszi észre magát, hogy az életéből elment húsz-harminc év, és mindvégig boldogtalan volt. Önmagunknak kell élni és nem másoknak.
- A dalszerzés hogy működik, hogy működött most nálatok?- A legfontosabb a dalok, a zene szempontjából a gitáros Daron Malakian. Nélküle minden tudományunk szertefoszlana. Rengeteget turnéztunk az első lemezzel és úgy nem nagyon lehetett dalokat írni. 2000 nyarán kezdtünk komolyan foglalkozni a dalokkal, és úgy hat-hét hónapon keresztül elég intenzíven ezt csináltuk. Nagyjából 30-32 új dal született, és fontos volt, hogy írjunk, írjunk és még írjunk, mert túl akartuk szárnyalni az első lemezt.
- Egy vastagabb, keményebb hangzású album született most, de ugyanakkor dallamosabb is. Ez minek tudható be?- Az első lemezen valóban többet üvöltöztem. Azóta azonban rengeteget használtam a hangom, és sok olyan adottságra ráleltem, amely korábban előttem is rejtve volt. Nem azt mondom, hogy óriási operaénekes lennék, de sokkal többet ki tudok hozni az adottságaimból, mint három éve. A másik a hangzás. Az első lemez nem egy komoly stúdiózás eredménye volt, és ez hallatszott is. Most egy sokkal teltebb, tömörebb, sokkal több rétegből összetevődő hangzást akartunk. Az első lemez nem szólt igazán jól, de különlegesen szólt. Most azt akartuk elérni, hogy ez a különleges íz ne vesszen el, de összességében súlyosabb, komplexebb legyen a sound. Egy tökös hangzást akartunk, és pontosan ez is született meg Rick Rubin és Andy Wallace segítségével. Esküszöm, sosem hallottam még zenét ilyen jól szólni!
- Nem furcsa, hogy pár éve még egy feltörekvő csapat voltatok, most meg igazi sztárok vagytok?- Nem hiszem, hogy sztárok lennénk. Attól, hogy valaki szerepel néhány újságban és van egy klipje, amit néha lead az MTV, még nem lesz belőle sztár. A magunk idejében mi is szerettük a rocksztárokat, a KISS-t, az Iron Maident, a Metallicát - legalábbis mi sztároknak tartottuk őket. Mondjuk a KISS az is volt, ha-ha! De ha mondjuk akkoriban megkérdezted volna Steve Harrist vagy Dave Murrayt, hogy milyen érzés sztárnak lenni, kiröhögtek volna. Ők sem azért kezdtek zenélni, hogy x millió lemezt eladjanak. Ráadásul a mi lemezünk nem is robbant akkorát. Nem egyből adtunk el belőle 8-900 ezer példányt, hanem három év alatt. Jó érzés, hogy bennünket valóban a zenénk miatt szeretnek az emberek, és nem azért, mert napjában tízszer lemegy a klip a tévében. Négy egyszerű kis figura vagyunk, akiknek megadatott, hogy zenéljenek, és ebből még meg is éljenek valahogy. Számunkra azonban mindig is a zene és a rajongók voltak a fontosak, és ez a jövőben sem fog megváltozni.
- Egy kicsit beszéljünk az új dalokról, esetleg végigmehetnénk az összesen, hogy miről is szólnak, mi inspirálta őket…- Jó. Akkor tehát a Prison… Ez egy jó példa arra, hogy az első albumunkhoz képest sokkal súlyosabbak, de ugyanakkor melodikusabbak is lettünk. Ebben a dalban mindez benne van. A szöveg az amerikai büntetésvégrehajtási rendszer esztelenségéről szól, arról, hogy iszonyatos tömegben ülnek az emberek a börtönökben, a korrekciós intézetekben, méghozzá piti baromságokért. Teljesen hibás a módszer.
A Needles egy igazi beteg nóta, mind zeneileg, mind szövegileg. B.E.T.E.G., csupa nagybetűvel!
A Deer Dance a ritmusok dala, békés, nyugodt, higgadt. Amúgy a szarvastánc az őslakos indiánok békedala volt. Aztán mit kaptak béke helyett…
A Jet Pilot is tele van keleti ritmusokkal, ez van a vérünkben, de ezzel együtt ez egy brutálisan agyahagyott dal, igazi SOAD. A szövege elég elvont, most meg sem próbálnám elmagyarázni.
Az X egy rövid, de annál súlyosabb téma. Még az első lemezhez íródott, de akkor nem volt idő kiérlelni. Ez sem egy könnyen elmagyarázható téma. Az őslakosokról szól, a bennszülöttekről, a természeti népekről.
A Chop Suey eredeti címe Suicide volt, és ez talán az egyik legbefogadhatóbb dalunk. Úgy értem, hogy a legemészthetőbb. Ebből készült az első klip is. A szövege a belső démonokkal való viaskodást írja le. Szerintem ez egy olyan téma, ami bárkit telibe kaphat.
A Bounce méltó a címéhez, ez ugyanis egy pogós téma, nincs is sokkal több mögötte. Egy újabb keleti groove-okra épülő dalunk egy újabb megfoghatatlan, absztrakt szöveggel. Ez vagyunk mi…
Az A.T.W.A. sem egy könnyű líra, elég skizofrén dal, de ennek ellenére sokaknál működik. A cím az Air, Trees, Water, Animals (levegő, fák, víz, állatok) szavak rövidítése, és a szövegre utal, ami Darontól származik. Daron egy kicsit elmerült itt Charles Manson egyes gondolataiban, és ez lett az eredmény. Ha jobban belegondolunk, Charles bácsinak igaza van: ha volna rá mód, már a levegőt is csak pénzért kapnánk, akárcsak az ásványvizet…
A Science az egyik kedvencem, nagyon szeretem a szövegét. Az van benne, hogy a tudomány lassan ráébred arra, amit a szívünkben mindig is tudtunk. Mindig az egészet kell szemlélni, a részek önmagukban semmit sem érnek.
A Shimmy arról szól, hogy valamit beléd sulykolnak. Nemcsak beléd, az egyes személybe, hanem egy egész nemzetbe.
A Toxicity a címadó dal, magáról a méregtartalomról van szó, mindenféle méregtartalomról. Lehet mérgezett egy város, egy ország, egy nemzet, és lehet mérgezett a közbeszéd, a közgondolkodás is. És persze minden mindennel összefügg…
A Psycho is egy igazi beindulós dal. Turnénóta.
Az Aerials maga a lezárás, a megnyugvás, a szövege arról szól, hogyan érdemes tekinteni magára az életre. Érdekes módon, ha koncerten játsszuk, úgyis megnyugszom tőle.
- Hamarosan a Slipknottal fogtok turnézni Amerikában, ami nyilvánvalóan megnöveli majd a rajongótáborotokat. Szerinted meg tudtok maradni olyannak, amilyenek most vagytok?- Miért ne? Ha az embert sosem az mozgatta, hogy minél több lemezt adjon el, akkor mi változik? Koncertezünk, játszunk, élvezzük a zenélést. Nem szeretném, ha a jelenlegi táborunk hirtelen lecserélődne birkákra. Mindig is azokra a csapatokra tudtunk felnézni, azokat tiszteltük, akik megmaradtak az elveik mellett. Bármi is történjen, nem hiszem, hogy ránk igazi áttörés vár. Nem vagyunk az a fajta csapat. De még ha ez be is következne, akkor sem változnánk meg, ez biztos.
- A zenekar mellett egy versesköteted is megjelent Cool Gardens címmel, sőt, egy lemezkiadót is csináltál. Utóbbiról mit lehet tudni?- Serjical Strike a cég neve, ami ugyebár egy szójáték. Három bandát szerződtettem eddig. A Kittens For Christian amolyan Sonic Youth és Jesus Lizard keverék, elég húzós zenekar. A Bad Acid Trip egy thrash/punk csapat LA-ből, és nagyon jók. A Bigelf pedig talán klasszikus prog.rocknak nevezhető. Nem stílusokban gondolkodom, hanem feltűnő, kiemelkedő tehetségekben. Nem tudom sztárrá tenni őket, nem is ez a cél, de próbálom támogatni mindhármukat, mert megérdemlik.
Metal Hammer 2001. október
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
