System Of A Down

A toxikus leves receptje

„Az a j� benn�k, hogy soha nem lehet tudni, mi fog t�rt�nni egy-egy sz�mukban a k�vetkez� percben. Att�l, hogy kellemes mel�di�kkal kedveskednek valamelyik dalukban, m�g nem kell bed�lni nekik, mert a r�k�vetkez� pillanatban biztosan egy olyan riffzuhatagot kapunk, amit neh�z t�l�lni. Egy t�bolyult idegbeteg kisz�m�that�bb a System Of A Down tagjain�l" - �rtam h�rom �ve a SOAD bemutatkoz� albuma kapcs�n. Az�ta sem v�ltoztak sokat. �gy sz�lnak, mint senki m�s, hangz�suk defini�l�sakor felhozhatjuk a Toolt, a KoRnt vagy a Primust, ehhez keverednek Mr. Bungle-�s, Bad Brains-es, Frank Zappa-s, esetleg Dead Kennedys-es man�rok, �s mindezt kombin�lj�k a modern metallal.

Az egy�ttest - h�romnegyed r�szt - Los Angelesbe telep�lt �rm�nyek alkotj�k Kalifornia d�li r�sz�r�l, akik ugyanabba az �ltal�nos iskol�ba j�rtak, b�r akkor m�g nem voltak j� bar�tok. 1993-ban azt�n v�letlen�l k�t zenekar dem�zgatott egy helyi st�di�ban, az egyikben a '80-as �vek metalj�n feln�tt, a kaliforniai Glendale-ben sz�letett Daron Malakian git�rozott, a m�sikban az �rm�ny forradalmi zen�n �s folkon nevelkedett, Libanonban sz�letett, de kiskor�t�l Los Angelesben �l� Serj Tankian billenty�z�tt(!), s a k�t zen�sz �gy hat�rozott, hogy k�z�sen folytatj�k a Soilban, ahol Serj m�r a mikrofon m�g� �llt. Menedzsernek az agressz�v Kiss fanatikus �rm�ny Shavo Odadjiant k�rt�k fel egy mellett�k pr�b�l� csapatb�l: „Megfordultam m�r m�s egy�ttesekben is, de legink�bb az � band�jukat kedveltem, ez�rt sokat l�gtam vel�k, ismertem valamennyi�ket, Serjt �s Daront p�ld�ul abb�l a priv�t hollywoodi �rm�ny iskol�b�l, ahova �n is j�rtam, �s ahol mindenki ismert mindenkit. Mikor felk�rtek, hogy legyek a Soil menedzsere,nagyon b�szke voltam magamra, mert iszony�an b�rtam �ket" - lelkendezett Shavo. Csak h�t a menedzseri teend�k helyett a basszusgit�rt akasztotta a nyak�ba, s az �j kezdet �j nevet (System Of A Down) �s �j ir�nyvonalat (hard 'n' heavy) eredm�nyezett 1995 febru�rj�ban. Serj: „Gondolj bele a nev�nkbe azt, amit akarsz. M�s-m�s embernek m�s-m�s dolgokat jelent, �s ez adja a sz�ps�g�t. A n�v egy�bk�nt a git�rosunk Daron egyik vers�b�l sz�rmazik, a Victims Of A Downb�l. Megmutatta nek�nk, csak a 'Victims' hely�re behelyettes�tett�k a 'System'-et, egy jobb, er�sebb sz�t."

M�r csak egy dobosra volt sz�ks�g�k, �gy akadtak r� a szint�n libanoni sz�let�s�, majd Toront�ban is �lt, de v�g�l L.A.-ben kik�t�tt John Dolmayanre („Ap�m is zen�sz, ez�rt a sz�let�sem �ta klubokban id�ztem. � volt az egyed�li legnagyobb hat�som, b�r sohasem akarta, hogy belekeveredjek ebbe a szakm�ba. Mindent elk�vetett, hogy t�vol tartson t�le, �s ebb�l ad�d�an eg�szen tizen�t�ves koromig nem is kezdtem el dobolni."), akinek egy koncert forgatta fel fenekest�l az �let�t. „A Pink Floyd a Los Angeles Coliseumban l�pett fel, a 'Momentary Lapse Of Reason' turn� sor�n. Ez az este megv�ltoztatta az �letemet, �s vil�goss� v�lt el�ttem, hogy �n is ott akarok lenni a sz�npadon. Tavaly nyolcvanezer ember el�tt j�tszottunk a sz�let�snapomon, �s ez egy k�l�nleges pillanat volt sz�momra."

Dem�zgatva, messze f�ld�n elh�res�lt koncertjeikkel tengett�k napjaikat, eg�szen addig, am�g '97 szeptember�ben Rick Rubin le nem szerz�dtette az 'egzotikus' t�rsas�got saj�t c�g�hez, az American Recordingshoz. „A hollywoodi Viper Roomban j�tszottunk �ppen, amikor Guy Oseary a Maverick Recordst�l lehozta mag�val a bar�tj�t, Rick Rubin producert. Len�ztem r�juk a sz�npadr�l �s �gy t�nt, hogy j�l �rzik magukat" - mes�lte Shavo. Bemutatkoz� albumuk felv�teleinek '97 v�g�n l�ttak neki Rubin produceri ir�ny�t�s�val, hangm�rn�knek Sylvia Massey-t (Tool, Babes In Toyland, Green Jelly) v�lasztott�k, a kever�st pedig a Barkmarket �nekese Dave Sardy (Red Hot Chili Peppers, Slayer) v�gezte. Persze mondanunk sem kell, hogy a st�di�munk�latok �pp annyira experiment�lisak, v�ltozatosak voltak, ak�rcsak a System Of A Down muzsik�ja, f�leg, hogy az �nekr�szeket Serj Rubin otthon�ban �v�lt�tte fel. „Felvert�nk egy s�trat a felvev� szoba k�zep�n, mindenfel� gy�ny�r� antik b�torok vettek k�r�l benn�nket. Sylvia Massey felelt a hangulat�rt, sz�nes olajl�mp�sokat �ll�tott be a helys�gbe, egy�b �r�lts�geket, �gy az eg�sz egy nagy kaland volt." Mentoruk Rick azonban nemcsak ebben seg�dkezett a kvartettnek, de zongor�zott is a lemezen, illetve samplerezett is a lemezen. Serj: „Rubin az�rt szeret minket, amik vagyunk �s ez�rt is tudunk j�l egy�tt dolgozni."

A zenekar nev�re keresztelt els� album a kilencsz�zezer p�ld�nyban elkelt „System Of A Down" azonnal felkeltette a figyelmet metalos intenzit�s�val, a rapre jellemz� szoci�lis komment�rokkal, provokat�v, t�nyfelt�r� sz�vegeivel, k�zelkeleti dallamaival, jazzes, g�tikus, hardcore-os, �rm�ny hat�s� muzsik�j�val. Shavo: „S�lyos zen�t j�tszunk, viszont az �rm�ny muzsika nem az, esetleg csak dramatikus, ahogy a mi produkci�nk is az. Nem haszn�lunk autentikus �rm�ny hangszereket sem, b�r hangulatok lehetnek, amik eml�keztetnek erre, de ez sem tudatos a r�sz�nkr�l, nem sz�nd�kosan ennyire k�z�p-keleti, mediterr�n a zen�nk. Mi�ta valami elt�r�t csin�lunk, az emberek sz�ks�g�t �rzik, hogy nevet adjanak neki. N�h�nyan azt mondj�k r�, �rm�ny rock, �m ez igazs�gtalans�g vel�nk szemben. Ez csak egy r�sze annak, amik vagyunk, de nem ezt csin�ljuk. Ha egy m�sik orsz�gban j�tszunk, nem hiszem, hogy '�rm�ny rocknak' nevezhetj�k." Legyen akkor pszichotikus neo-metal a Jane's Addiction, a Mr. Bungle, a Faith No More vagy a KoRn st�lus�ban. „J�tszottunk m�r egy�tt a KoRnnal - v�dekezett Daron. -, �ssze is bar�tkoztunk, azonban nem tehetnek be benn�nket vel�k egy k�z�s skatuly�ba. A mi hangz�sunk nem hasonl�t az �v�khez." „Am�gy sem tekintj�k magunkat a Los Angeles-i zenei �let r�sz�nek - csatlakozott Shavo. Egyszer�en ott bukkantunk fel el�sz�r." Akkor miben maradjunk? Azonk�v�l persze, hogy a „System Of A Down" az 1998-as esztend� egyik, ha nem a legfontosabb heavy rock albuma volt. „Sokan szeretnek olyanok - folytatta Serj -, akiknek semmi k�z�k sincs a heavy metalhoz. A zene szerelmeseihez sz�lunk gener�ci�kt�l f�ggetlen�l. Az�rt zen�l�nk, mert szeretj�k �s a c�lunk nemcsak a politikai �ll�sfoglal�sunk kinyilv�n�t�sa. Nem is csak agressz�v �rz�sekre koncentr�lunk, hi�ba vagyunk tele ilyesmikkel. A d�h m�g er�sebb tud lenni, ha elfojtod magadban, s ez a kulcs a dinamizmusunkhoz."

A Slayerrel k�z�s turn�juk ut�n 1998 nyar�n a n�gy �rm�ny 'fiv�rrel' az Ozzfest Fesztiv�lokon ismerkedhetett meg an�z�sereg sz�lesebb r�tege, s garant�ltan senkit sem hagytak hidegen megd�bbent�, l�tv�nyos fell�p�seik. Daron: „Az �r�ks�g�nk, a politik�nk nagyon fontos, de csak a zen�nkkel lesz teljes, igazi. Az �l� el�ad�saink ezt demonstr�lj�k." Err�l pedig a magyar rajong�k is meggy�z�dhettek, hiszen - a Slayer turn�j�nak keretein bel�l - 1998. okt�ber 27-�n a Pet�fi Csarnokba is eljutott a 'Szisztematikus Brig�d', �s �jra csak megny�ltak. El�tt�nk is. „Politikailag egy csom� dologr�l sz�lunk a koncertjeinken… agykontrollokr�l, a CIA �ltal haszn�lt nem hal�los fegyverekr�l vagy a nyugati intelligens k�z�ss�gekr�l - �gy Serj. K�szen �llunk, hogy ny�ltan besz�lj�nk dolgokr�l!" „Mindig is m�lt�nyoltam az olyan csapatokat, mint a The Clasxh, akik nemcsak egy t�m�r�l �nekeltek - ismerte el Malakian. Tudnak besz�lni a politik�r�l, vagy a szerelemr�l, vagy a szoci�lis k�vetkezm�nyekr�l egyar�nt. Mi is pr�b�lunk nem csak egydimenzi�sak lenni." A System Of A Down titk�t pedig ezek ut�n m�r nem is �vezi akkora rejt�ly, elv�gre �nekes�k k�zkinccs� tette a legfontosabb gondolatot: „Ac�lunk, hogy nyitottak legy�nk b�rmire, ami kereszt�l vezet benn�nket az �let�nk�n, hogy zeneileg, tematikusan vagy b�rmilyen �ton-m�don �nmagunk lehess�nk."

Ennek jegy�ben szerepeltek a „Dracula 2000" („Metro"), a Dee Snider nev�vel f�mjelezett „Strangeland" („Marmalade"), �s a „Blair Witch II" filmzenealbumokon, illetve a „Loud Rocks" v�logat�son a Wu-Tang Clannal k�z�sen („Shame"). Valamint Serj k�zrem�k�d�tt a „Strait Up" c�m� Snot Tribute albumon is („A Snotos sr�cokkal nagyon k�zel �lltunk egym�shoz. Ugyanabban az id�ben bukkantunk fel, �s a System a legt�bb bulit a Snottal adta."). Mindezek k�zben a rajong�k serege m�r nagyon v�rta �j hanghordoz�jukat. „Olyan sok id�t t�lt�tt�nk turn�z�ssal az elm�lt h�rom �vben - kezdte John -, hogy lehetetlen lett volna egyetlen �j n�t�t is �rni. A dalszerz�k ugyan pr�b�ltak kompon�lni �tkzben is, de nagyon neh�zkesen ment, �gy a dolgok csak akkor j�ttek �ssze, amikor v�gre haza�rt�nk, ugyanis nem igaz�n volt id�nk pihenni az els� lemez�nk �ta. Sz�val kihagytunk k�t hetet a hazat�r�s�nk ut�n, majd b�relt�nk egy st�di�t, �s 2000 nyar�n azt�n nekil�ttunk a kompon�l�snak. Hat vagy h�t h�napon �t dolgoztunk, �s harminck�t dallal k�sz�lt�nk el. Sohasem heny�lt�nk, de a j� dolgoknak olykor kell egy kis id�t adni, ha min�s�get akarsz, v�rnod kell r�."

A „Toxicity"-re keresztelt alkot�st �jra Rick Rubin producerrel (Red Hot Chili Peppers, Slayer) vett�k fel a hollywoodi Cello St�di�ban, a kever�st pedig Andy Wallace (Rage Against The Machine, Limp Bizkit) v�gezte. John: „Ennek a st�di�nak egyed�l�ll� hangz�sa van, amit k�ptelens�g �sszet�veszteni. P�ld�ul a Slayer ott vette fel a „South Of Heavent"-t, az egyik abszol�t kedvenc lemezemet." �sszesen harminch�rom sz�mot r�gz�tettek, ebb�l tizenn�gy ker�lt fel az anyagra, s a felv�telek sor�n hasznos�tott�k azokat a tapasztalatokat, amiket az el�z� st�di�munk�kb�l tanultak. „El�sz�r is sokkal fesztelenebb volt az atmoszf�ra - r�szletezte Dolmayan. Miut�n csin�ltunk m�r egy albumot, �s tudtuk, hogyan zajlanak a dolgok a st�di�ban, nem voltunk olyan meglepettek, vagy r�m�ltek, mint az els� LP-nkn�l. Tudtuk, mit v�runk a hangz�st�l, megval�s�tottuk, �s pontosan azt kaptuk, amit akartunk. Sokkal r�tegesebb soundot kre�ltunk az el�z�n�l." Ilyen el�zm�nyekkel (meg ugye felvezet� kislemezzel, a „Chop Suey!"-jal) l�tott teh�t napvil�got a „Toxicity" 2001. szeptember 4-�n, s r�gt�n a Billboard lista �l�re is ker�lt, vagyis nemcsak a tags�g volt vele el�gedett. John: „Elvagyok ragadtatva t�le, �s egy �ri�si munk�nak tartom. Ett�l b�szk�bb m�r nem is lehetn�k r�, hogy �szinte legyek."

Teh�t kvintett�nk egy t�k�letes, skizofr�ni�s crossover remekm�vel rukkolt el�. Crossoverrel, mert hat�saik a death-t�l a hardcore-on, a punkon, a rapen �s a hiphopon �t a g�tikus m�fajon, a metalon, ajazzen �t eg�szen a dance-ig, a funkig, a folkig, a rockig, az elektronikus zen�ig terjed, illetve mer�tenek a klasszikus rockb�l, a popb�l, a bluesb�l, az alternat�v, az �si amerikai, eur�pai, �rm�ny �s k�z�p-keleti muzsik�kb�l is. Vagyis mindenb�l. „Az emberek nem tudj�k meghat�rozni a zen�nket - mosolygott John. Mindenki valami m�st l�t benn�nk, �s ez adja ennek a csapatnak a sz�ps�g�t. Ism�t �j elemeket, friss �tleteket akartunk becsemp�szni a zen�nkbe, mert unalmas lett volna egy ugyanolyan albumot felvenni." A SOAD emiatt k�l�nleges: olyan hat�sokat haszn�lnak fel, amik m�s modern rockband�kn�l nincsenek meg. „Amikor levest f�z�l, k�l�nb�z� f�szerekkel �zes�ted, hogy k�l�nleges legyen - folytatta John. Minden egyes f�szer hozz�j�rul az �z�hez, de nem egyetlen f�szer hat�rozza meg, �s mi is ilyenek vagyunk."

Ez�ltal olyan �j szerzem�nyeik, mint az „ATWA", a „Science", vagy a „Chop Suey!" kislemeze m�g m�lyebbre �snak a „Toxicity" zenei m�lys�g�ben. „Ezek azok a t�pus� dalok, amiket nem tal�lhatsz meg az el�z� System lemezen - mondta Malakian. Ezek azok a n�t�k, amik megadj�k ennek az �j albumnak a karakter�t. Mind a „Chop Suey!", mind az „Atwa" k�l�nleges vok�lharm�ni�kat tartalmaznak Serj �s az �n tolm�csol�somban, s ilyesmit t�l�nk nem hallhatt�l kor�bban." „Azonk�v�l r�vett�nk egy �r�letes m�v�szt, hogy csin�lja meg a „Science" k�z�ps� r�sz�t - mondta Tankian. Az illet�t Arto Tuncboyaciyannek h�vj�k, egy New Jersey-ben �l� �rm�ny fick�, aki T�r�korsz�gban sz�letett �s n�tt fel. Nagyon, nagyon sok albumot k�sz�tett, a legt�bbet a vil�gzen�ben, �s egy csom� jazz zen�sszel is j�tszott: Chick Corea-val, a Kodo Drummersszel. Egyszer�en univerz�lis �rz�ke van." Ak�rcsak a SOAD tagjainak, k�zt�k Serjnek, aki nem is olyan r�gen egy saj�tkiad�s� verses k�tettel, a „Cool Gardens"-szel �llt el�. Ez a kilencvenhat oldalas, nagyon szem�lyes alkot�s, �lete elm�lt h�t vagy nyolc �v�t �lelte fel, �s �tezer p�ld�nyban j�tt ki. A jelek szerint forradalm�raink az �let m�s ter�leteit is meg k�v�nj�k fert�zni, elv�gre a zenei vil�gban m�r el�rt�k c�ljaikat.