Steve Harris  

Steve Harris Leytonstone-ban sz�letett, Kelet-Londonban, 1956. m�rcius 12-�n. „Van h�rom l�nytestv�rem, mindannyian fiatalabbak n�lam. Ap�m kamionsofõr volt, any�m pedig h�ztart�sbeli. Ap�mnak is volt ez h�ga, akik mindig ott voltak n�lunk, plusz a nagyn�n�m, az any�m oldal�r�l, �gy azt�n k�rbe voltam v�ve nõkkel.” Steve �let�ben ez elsõ meghat�roz� dolog a sport volt. „Az utc�n focizgattam, vagy a haverokkal, vagy egyszerûen csak a falhoz rugdaltam a labd�t. Akkoriban a zene m�g nem nagyon �rdekelt, sõt tulajdonk�ppen azt is mondhatn�m, hogy a foci volt az elsõ dolog, ami fel� komoly �rz�sekkel t�pl�ltattam.” Kilenc �ves kor�ban volt elõsz�r focimeccsen. A West Ham United 4:3-ra legyõzte a Newcastle-t, �s onnant�l kezdve Steve fanatikus West Ham drukker lett. „Ap�m �s nagyap�m a Leyton Orient szurkol�i voltak, �s nagyon felbosszantotta õket, hogy Hammers fan lettem. M�g mezem is volt, meg minden.” A k�vetkezõ k�t �v sor�n Steve �let�nek a k�z�ppontj�ban a futball �llt. „Fociztam az iskolai csapatban �s teniszeztem is. Szerettem a zen�t �s a rajzol�st, de sr�ckoromban a foci volt az elsõ sz�m� kedvenc.” Tehets�ges tizen�ves hamarosan felh�vta mag�ra a figyelmet. A legend�s �reg East End focimegfigyelõ Wally St. Pier beaj�nlotta õt a West Ham-nek. Steve �gy eml�kezik erre: „Mitikus figura volt, aki �lland�an ott j�rt a k�rny�ken. Senki se tudta, hogy �pp ott volt-e, vagy csak n�zte, ahogy j�tszunk, de mindenesetre felk�r�st kaptam a Beamount-t�l, hogy menjek le a West Ham edz�seire. Tizenn�gy �ves voltam, �s el sem tudtam hinni.” F�l �vvel k�sõbb azonban minden megv�ltozott. Steve pont abban a korban volt. Amikor m�r sz�vesen elmenne a haverokkal, bar�tnõkkel sz�rakozni, ezt viszont a szoros edz�sterv nem tette lehetõv�. Heti 5 edz�s a West Ham-ben, �s a sulicsapatban, valamint 3-4 meccs a h�tv�g�n minden idej�t lefoglalta. Steve Harris - �let�ben tal�n elõsz�r – elbizonytalanodott, amit csak tetõz�tt, hogy ekkor m�r a zene is kezdett teret h�d�tani sz�v�ben. T�bb� nem akart profi focista lenni, �s ez sz�m�ra is sokkol�an hatott, hiszen kisgyermek kora �ta m�st sem szeretett volna, �s most minden megv�ltozott. A v�lasz: rockszt�r lesz. Persze a sport ne tûnt el teljesen, csak hobbi szintj�re „s�llyedt”. „Tizenh�t �ves k�r�l kezdtem el git�rozni, de lemezeket persze kor�bban is vettem. Az elsõ album, amit valaha is kaptam, az az Exodus c�mû film zen�je volt. De tizenn�gy �ves voltam, amikor megvettem az elsõ albumomat, egy v�logat�slemezt a legnagyobb reggae sl�gerekkel.” 1970 volt az az idõszak, amikor a reggae tal�n bizarrnak hat, de az elsõ gener�ci�s brit skinhead-eknek volt a zen�je. A reggae zen�t �s a Ben Sherman p�l�kat, Doctor Martens bakancsokat akkoriban kezdte el viselni Steve is. „A legt�bben �gy n�zt�nk ki, mint a skinhead-ek. Nem voltam igaz�b�l rajong�ja ennek a dolognak, csak a zen�t hallgattam meg. Sosem volt abszol�t r�vid hajam, de a cuccom az persze megvolt. Azt�n le�retts�giztem, �s megkaptam a lekerek�tet nyak� ingeke, azt�n elmentem a ’Grounded’ p�l�k�rt, azt�n megkaptam a szûk nadr�gokat �s �rdekelni kezdett a Free �s a Black Sabbath.” Steve ekkor bar�tkozott �ssze egy sr�ccal, Peter Doyle-lel, akivel �r�kat t�lt�ttek el zenehallgat�ssal. „K�lcs�nkaptam tõle a Jethro Tull ’Stand Up’ c�mû album�t, �s azt hiszem egy korai Genesis �s egy Deep Purple lemezt. Teljesen elsz�lltam tõl�k. K�l�n�sen a Tull �s a Genesis anyaga tetszett, egyszerûen alig tudtam elhinni, hogy ilyen j� zen�t lehet csin�lni.” Steve kedvenc albumai k�z�tt m�g ma is olyan lemezek szerepelnek, mint a Foxtrot a Genesistõl, a Recycled a Nektar-t�l �s a korai Jethro Tull albumok. Kezdetben dobosnak k�sz�lt, de hamar r�j�tt, hogy nincs el�g hely a cucchoz �s r�ad�sul t�l hangos is. A legjobb dolog, amit a dobol�s ut�n lehet csin�lni, az a basszusgit�roz�s, hiszen a k�t hangszer �sszetartozik. Steve Harris bar�tai tan�cs�ra elõsz�r m�gis egy akusztikus git�rt vett. „Megtanultam n�h�ny akkordot, de hamar r�j�ttem, hogy ennek az eg�sz dolognak semmi k�ze a basszusgit�roz�shoz. �gy azt�n hamar elcser�ltem, �s vettem magamnak egy Fender ut�nzatot 40-�rt.” Kezdetben olyan sz�mokat pr�b�lt elj�tszani, mint a Deep Purple ’Smoke On The Water’-je, vagy a Free-tõl az ’All Right Now’. „Kezdetnek ink�bb a k�nnyebbeket v�lasztottam, a blues-os alap�akat. Eml�kszem, hogy megpr�b�ltam elj�tszani a ’Paranoid’-ot a Black Sabbath-tõl, de egyszerûen nem ment. M�rgesen r�dobtam a git�rt az �gyra, �s kimentem a szob�b�l, azt�n a k�vetkezõ nap felvettem a hangszert �s hangr�l hangra el tudtam j�tszani! Egyszer csak beindultam �s meg�rtettem a basszusfutamok menet�t, ut�na t�nyleg okosodtam �s megpr�b�ltam r�j�nni a dolgokra olyan zen�szek munk�in kereszt�l, mint pl. Chris Squrie.” Steve m�r majdnem egy �ve gyakorolt, amikor egy iskolai haverja, Dave Smith felvetette, hogy alak�tsanak egy zenekart. �gy j�tt l�tre az INFLUENCE. Ez a form�ci� kisebb koncerteket is adott, de az idej�knek nagy r�sz�t Steve nagyn�nj�nek h�z�ban t�lt�tt�k. Reperto�rjukban a The Who n�h�ny dala mellett olyan dalok is szerepeltek, mint pl. a Free ’I’m A Moover’-ja, amit 199-bena a Maiden is elj�tszott. N�h�ny saj�t szerzem�ny�k is volt olyan c�mekkel, mint ’Heat Crazed Vole’, vagy ’Endless Pit’, ami k�sõbb az ’Innocent Exile’ alapj�ul szolg�lt. Az elsõ igazi koncert (egy tehets�gkutat� fesztiv�l) ut�n Steve �gy d�nt�tt, hogy ’Gypsy’s Kiss’-re v�ltoztatja a zenekar nev�t. A form�ci� azonban h�rom Cart and Houses-beli koncert ut�n feloszlott. Az ok: csak Steve Harris vette igaz�n komolyan a zen�l�st. Mivel a t�rsak, bar�tok eltûntek, ’Arry’-nek nem maradt m�s v�laszt�sa, mint csatlakozni egy m�r mûk�dõ zenekarhoz. Ez pedig a Clee testv�rek �ltal ir�ny�tott Smiler lett, akik 1974. febru�rj�ban megahllgat�sra h�vt�k Steve-t az Enfiled-i White Hat Pubba. A Smiler nagy kih�v�s volt hõs�nk sz�m�ra, hiszen a banda m�r elismert volt pub szinten, j� p�r koncerttel �s egy j�l bev�lt reperto�rral, olyan elõad�kt�l, mint a Wishbone Ash, a Free, vagy a Savoy Brown. R�ad�sul a zenekar t�bbi tagja mind huszon�ves volt m�r, Steve pedig csak 18. „Megkaptam a munk�t, megtanultam az eg�sz egy �s egynegyed �r�s reperto�rjukat. Mind feldolgoz�s volt, tal�n egy saj�t daluk volt ,egyszerû 12-es ritmus�. J� gyakorlat volt sz�momra, hogy bel�ptem egy band�ba, �s meg kellett tanulnom egy teljes mûsort.” Nem sokkal k�sõbb azt�n kider�lt, hogy Harrsi nem tudja belevinni a saj�t �tleteit a Smiler zen�j�be, ez�rt �gy d�nt�tt, hogy kil�p, �s megalak�totta saj�t zenekar�t az Iron Maiden-t 1975 v�g�n. Az elsõ Iron Maiden koncerteket 1976 tavasz�n tartott�k meg a Cart and Horses pubban, ahol az egyik este �rdekes dolog t�rt�nt. Steve: ”A mai napig nem tudom hogy hogyan, de valaki felh�vott, �s azt mondta, hogy ’Minket Iron Maidennek h�vnak, �s nem haszn�lhatj�tok ez a nevet’, meg ilyesmiket. Erre azt v�laszoltam, ’Ez h�lyes�g, mert mi vagyunk az Iron Maiden, sz�val kapj�tok be!’. Be kell, hogy valljam, el�g kem�ny voltam a telefonban, de azt�n arra gondoltam, ’�h, a francba!’. Mert hogyha ez m�r regisztr�lt n�v volt, akkor nem haszn�lhattuk volna, �s akkoriban m�r t�nyleg elindult a szek�r.” T�nyleg elindult. Olyannyira, hogy innentõl kezdve m�r minden t�rt�nelem. Nem ment minden z�kkenõ n�lk�l, de Steve Harris kitart�s�nak k�sz�nhetõen p�r �vvel k�sõbb m�r mint a Brit Heavy Metal �j Hull�ma (NWOBHM) z�szl�vivõi vonultak be a k�ztudatba, �s az�ta is t�retlen sikerrel mûk�dik a g�pezet, f�ggetlen�l az aktu�lis divatir�nyzatokt�l. A siker el�r�s�hez persze rengetek munk�j�ra volt sz�ks�g, de a legfõbb �rdem m�giscsak Steve Harris-t illeti, aki meglehetõsen diktat�rikusan, de sikeresen vezeti csapat�t. Soha nem adta fel az elveit, �s mindig megmaradt annak, aki 1975-ben l�trehozta minden idõk egyik legjobb Heavy Metal egy�ttes�t. Steve 1985 �ta Londont�l nem messze, az Essex-i gr�fs�g egy csendes ter�let�n �l egy kast�lyban, melynek t�rt�nete 1427-ig ny�lik vissza, �s ahol m�r Essex gr�fja is lakott. A kast�lyhoz hatalmas park is tartozik, rajta focip�lya, teniszp�lya, egy komplett, berendezett st�di� (ahol a Maiden lemezek mellett Steve saj�t lemezc�ge, a Beast Records zenekarainak pl. a Dirty Deeds-nek hanganyagai is r�gz�t�sre ker�lnek), valamint egy j�l felszerelt pub, ami st�lusosan a Horse and Cart nevet viseli. 1992-ben a „Fear Of The Dark” t�rsproducere volt, ’93 �ta pedig teljes �rt�kû producere a Maiden hanganyagainak. A „Maiden England” vide� �ta õ rendezi a csapat vide�inak nagy r�sz�t. Dave Murray t�rsas�g�ban az Iron Maiden Holding Ltd. r�szv�nyese, valamint az õ tulajdon�ban van a portug�liai Faro-ban tal�lhat� Eddie’s Bar is. Steve-nek �t gyermeke van: Lauren, Kerry, Faye �s George Harris a volt feles�g�tõl, a legkisebb fi�, Stanley pedig bar�tnõj�tõl, Emm�t�l. Feles�g�tõl, Lorraine-tõl (akivel a londoni Bridge House-ban tal�lkozott elõsz�r) hossz� h�zas�let ut�n 6 �ve v�lt el. Lez�r�sk�ppen annyi k�v�nkozik m�g ’Arry’ bemutat�s�hoz, hogy hûs�ges t�pus. Hûs�ges kedvenc focicsapat�hoz, a West Ham United-hez, a rajong�khoz (a Maidennek �s ez�ltal a rajong�knak �ldozta az �let�t), az elveihez �s legfõk�ppen haz�j�hoz.